Mire kell a Facebook? (előző poszt kiegészítése)

Ez már szárazabb, magyarázóbb, de az emberi viselkedés csodáira mégis csak rávilágít:)


Miért a Facebook?

Nagymamámmal (83) beszélgettem erről egyik nap, mivel nem értette a Facebook lényegét és miértjét, hogy miért keresünk meg az interneten barátokat, ismerősöket, miért nem hívjuk inkább fel őket, vagy találkozunk velük.
Erre nem tudtam neki -számára is-  érthető magyarázatot találni, pedig ha valamit el-, vagy meg kell magyarázzak, az megy.
Pár perc félrebeszélés után meg tudtam fogalmazni erről a gondolataimat, talán még reális is.
Facebook-on rengeteg ismerősünk van.
Ismerősünk.
Nagyrészt le se sz@rjuk, hogy mi van velük, de láttuk már őket valahol, netán találkoztunk, beszélgettünk is velük, de nem feltétlen vagyunk kíváncsiak rájuk a mindennapokban hogy még fel is hívjuk őket, az kizárt. De jó néha olvasgatni, hogy mi történik velük, legalábbis amit megosztanak.
Megosztanak.
Akár vicces, akár érdekes, akár érdektelen dolgokat. Látjuk, közelebb érezzük magunkat hozzájuk, közelebb az emberekhez, virtuális társaságokhoz, klikkekhez, baráti körökhöz, gyakorlatilag társaságot kapunk.
Barátainkkal telefonon is beszélünk, de a Facebook szinte nélkülözhetetlen. Nézhetjük az anyagi okokat is, miszerint Facebook-on az üzenet, a chat, az üzenőfalon posztolás ingyenes, míg az sms és a telefonhívás nem az.
Ezt a virtuális társalgást személyesebbé teszi az, hogy láthatjuk a másik adatlapját, adatait, információkat róla, üzenőfali bejegyzéseit, képeit -amik sok esetben képregényként követik nyomon életét-, tehát mindent, amit ő publikusnak vél, és meg kíván osztani a pár száz ismerősével.
Ugorjunk egy kicsit vissza a megosztásra.

 Megosztás, poszt

Miért osztunk meg bármit is?
Csak így tudjuk elmondani másoknak életünk történéseit, így tudjuk közvetíteni, hogy mit találtunk viccesnek, érdekesnek a hálón?
Nem.
Fel tudnánk hívni őket, tudnánk találkozni velük, de ezzel közel sem érnénk el annyi embert, és közel sem kapnánk annyi visszajelzést.
Furcsa, hogy az egyén kommunikációjára egyre jellemzőbbek a tömegmédia, tömegkommunikáció sajátosságai, melyek között említhetjük az egy adott üzenettel történő legszélesebb réteg elérését, viszont fő különbség, hogy a tömegkommunikáció esetében nincs akkora lehetőség a visszajelzésre, szinte egyoldalú kommunikáció.
Előbbinek ékes példája a Facebook.
Gyakorlatilag mindent ki lehet fejezni, érzelmi állapotot, eseményeket, történéseket, vicceket, más site-okat és még sorolhatnánk végtelenségig, szinte mindent megoszthatunk, és kifejezhetünk.
Aki posztol, megoszt, azért teszi, hogy mások is lássák.  Ha látják mások, és egyezik, vagy pont ellenkezik az ízlésükkel, értékrendjükkel, véleményükkel, reagálni fognak, like, comment, vagy újabb megosztás formájában. Máris van visszajelzés. Ha nem várna a posztoló visszajelzést, egyetlen célja maradt, rejtett üzenet küldése, kifejezés.
Az ilyen rejtett üzenet lehetősége telefonálás és sms írás során nincs meg. Itt viszont a célszemély csak sejtheti, hogy az adott bejegyzést neki szánták, annak jelentését is -jobb esetben- csak ő értheti.
A megosztást, posztolást használhatjuk nyílt üzenet rejtett értelmének kifejezésére is, ha egy adott személy üzenőfalán helyezünk el bármit.
Az megint egy mélyebb bugyra a Facebook-nak, hogy a személyes üzenetet milyen esetben írjuk ki más üzenőfalára a privát üzenet helyett, ennek célja az üzenet egy konkrét címzetthez való eljuttatása, a nyilvánosság (ismerősök) jelenlétében. Mintha az e-mailben lenne egy címzett, akinek írjuk, és lenne több száz személy aki másolatot kap, csak úgy.
Tehát ez utóbbival az adott üzenet "privát-szféra" jellege megszűnik, akarattal adjuk a nem elsősorban címzett személyek tudtára az adott üzenetet.
Ettől függetlenül a poszt rejtett üzenete lehet hatásos, sőt. Egy nagyon érdekes módja a személyközi kommunikációnak, mely a tömegkommunikáció eszközeit használja, de valódi tartalma, célja a tömeg számára értelmezhetetlen.
Ezt csinálhatjuk büszkeségből, örömből, haragból, sorolhatnánk tovább, de ne térjünk el még jobban a like-tól.


Comment 

Bármilyen megosztott tartalomra a legtermészetesebb reagálási mód a comment, ezt részletezni sem kell, a magyar nyelvben inkább szeretett változata a "hozzászólás" kifejezi, körbeírja és meg is magyarázza a comment létjogosultságát, ezt a mappát nem szeretném megnyitni. A bökés pedig a világ f...sága, használati értéke egyenlő a "b...nálak" szóval, ezt hagyjuk, szintén.

At all

Furcsa az emberi viselkedés és kommunikáció, alapvetően senki nem gondolkodik el a facebook használatának miértjén, pedig ha mélyen belenézünk, sok érdekességet találhatunk, akár még saját magunkról is.